Minden valószínűség szerint India északi részéről ered (ahol legendás történetek szereplője), és nagyon hamar elterjedt Kína és a Közel-Kelet felé. Az egyiptomiak a Nílus partján termesztették, nagy mennyiségben fogyasztották, és az isteneiknek felajánlott áldozataik között is szerepelt. A görögök és a rómaiak is nagyra tartották az uborkát: Plinius elmeséli, hogy Tiberius császár nap mint nap lakmározott belőle, a kertészek pedig búra alatt termesztették, hogy gyorsabban megnőjön. Európában hivatalos említést először a IX. században találunk róla, amikor Nagy Károly elrendelte, hogy birtokain termesszenek uborkát. XIV. Lajos nagy kedvelője volt az uborkás leveseknek és salátáknak. A mai uborkánál sokkal keserűbb zöldségféle rendszeres lakója volt a zöldségágyásoknak. A szabadföldi termesztés után napjainkban leginkább üvegházban termesztik.
